Kedves barátom küldte ezt a cikket azzal, hogy mit szólok hozzá.
Először is azt, hogy ne nagyon higgyünk olyan jogi tartalomban, amit nem jogász írt. Természetesen Jogszabályolvasó János is írhat korrekt dolgokat, de azért erre, lássuk be, elég kicsi az esély. Amikor meglátjuk, hogy Julianna Csutka Zumba Fehér (micsoda szellemes név!) okít a társasházakról, akkor nyugodtan görgessünk tovább és azzal a lendülettel tiltsuk is le, hogy a jövőben eggyel kevesebb hülyeségforrással találkozzunk. A forráskritikát nem lehet eleget hangsúlyozni.
Rátérve az érdemi részre, Julianna jogi álláspontja szerint a törvény a társasházakat kötelezni fogja arra, hogy jogi személlyé alakuljanak, ami „azzal fog járni, hogy a lakók (ebbe mindenki beletartozik, aki saját tulajdonú lakásban él) alapításkor beadják a lakásukat a társasházi vagyonba (éppen úgy, mint kft.-alapításkor beteszed a törzstőkét a saját megtakarított vagyonodból). Ennek az a következménye, hogy onnantól kezdve a lakás nem a te tulajdonod lesz, hanem a társasházé, így te csak használati joggal fogsz rendelkezni!”
A fentiekből természetesen egy kijelentés sem igaz, így egyelőre nem kell aggódnunk a „társasházi tsz-esítés” miatt. A törvényben (2021. évi XCII. törvény) nem szerepel, hogy társasházak jogi személlyé alakulnának át, vagyoni betétről meg pláne nincs egyetlen szó sem. Nem véletlenül nincs megjelölve semmilyen hivatkozás. Juliannának vagy élénk a fantáziája vagy alaposan félreértett valamit.
A félreértésre okot adhat, hogy a törvény valóban felállít egy új közhiteles nyilvántartást, ami a jogi személyek nyilvántartása nevet fogja viselni. Ebből azt gondolhatnánk, hogy a nyilvántartásban csak jogi személyek szerepelnek majd, de ez nincs így, a nyilvántartásban olyan nem jogi személyek is fognak szerepelni, akiknek nyilvántartásba vételét a törvény elrendeli (ld. 2021. évi XCII. törvény 2. § (2) bekezdés).
Erre példa a társasház, ugyanis a társasház jelenleg nem jogi személy (3/2006. (II. 8.) AB határozat). A társasház korlátozott jogképességgel rendelkezik, ami annyit jelent, hogy az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben eljárhat, lehet vagyona, lehet perelni és a társasház is perelhet, de vidámparkot vagy lángossütőt már nem létesíthet, mivel egy vidámpark nehezen kapcsolódik az épület fenntartásához. Lehetséges, hogy egyszer a jövőben jogi személyiséget fog kapni a társasház, de erre vélhetően nem a közeljövőben kerül sor, mivel még sem a Ptk.-t, sem a társasházi törvényt nem módosították ilyen irányban.
Összességében tehát röviden összefoglalva annyi változás lesz, hogy lehet keresni a társasházak és a közös képviselők, valamint a nyilvántartásba szereplő személyek adataiban. A társasházak nem lesznek jogi személyek és a tulajdonunk sem alakult át használati joggá.
Bár már elég hosszúra nyúlt a bejegyzés, röviden még kitérek a fent hivatkozott hvg-s cikk további részeire is, mivel a „jogi végzettségű” hölgy is tett érdekes kijelentéseket. Szerinte a társasházi „döntések végrehajtása egyszerűbbé válik, mert a jogi személyiséggé váló társasháznak lesz felhatalmazott, a jogügyletekben is önállóan eljárni képes képviselője.”
Azt ugye fent tisztáztuk, hogy egyelőre nem lesznek jogi személyek a társasházak, és a társasházaknak most is van képviselője, ő ugyebár a közös képviselő, aki minden további nélkül eljárhat a társasházi ügyekben most is. Így számomra érhetetlen, hogy mitől egyszerűsödne az ügymenet.
A másik érdekes állítás, hogy az új képviselő miatt egyszerűsödik a közös tulajdon értékesítése. Sajnos az nem derül ki a cikkből, hogy pontosan hogyan. Az kicsit meredek lenne, ha a közös képviselő dönthetne arról, hogy más tulajdonát értékesíti. Ezért sajnos ki kell ábrándítanom a kedves olvasót, a közös tulajdonban lévő tetőtér értékesítése továbbra sem lesz egyszerű feladat, mivel 4/5-os többség kell hozzá. Ahhoz, hogy ez változzon a társasházi törvényt kell módosítani, ami jelenleg még nem történt meg, tehát én továbbra sem látom, hogy mitől egyszerűsödne a közös tulajdon eladása.