Régóta készülök meginterjúvolni Cset „Jogtudor” Gézát jogi tudását illetően, sajnos szakmai témában még nem volt alkalmunk eszmét cserélni. Az AI kapcsán természetesen a jogászok közt is rendre felvetődik, hogy ezek a bestiák elveszik a munkánkat és lehet készülni a Mátrixból jól ismert akkumulátor létre, hogy a Skynetet meg se említsem. Így hát a minap megkértem Gézát, hogy írjon nekem egy rövid összefoglalót a munkaerő kölcsönzésről. Kérésemet Géza szíves örömmel teljesítette, át is adnám a szót a Jogtudor úrnak:
„Szia! A munkaerő kölcsönzés egy olyan jogi konstrukció Magyarországon, ahol egy vállalkozás (kölcsönbeadó) ideiglenesen munkavállalókat bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás (kölcsönvevő) részére, annak érdekében, hogy a kölcsönvevő vállalkozás ideiglenes munkaerőhiányát pótolja. A munkaerő kölcsönzésre vonatkozó szabályozás a Munka Törvénykönyvében (Mt.) található.
A kölcsönbeadó vállalkozás jogai és kötelezettségei:
- A kölcsönbeadó felelős a kölcsönzött munkavállaló munkaszerződésének létrehozásáért, vezetéséért és megszüntetéséért.
- Köteles biztosítani, hogy a kölcsönzött munkavállaló megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkezzen a kölcsönvevő vállalkozás igényeinek kielégítéséhez.
- Megfelelő munkakörülményeket és védőeszközöket kell biztosítania a kölcsönzött munkavállalók számára.
A kölcsönbevevő vállalkozás jogai és kötelezettségei:
- Felelős a kölcsönzött munkavállaló irányításáért, munkavégzésének ellenőrzéséért és napi felügyeletéért.
- A kölcsönzött munkavállalót az általa meghatározott munkakörben és időtartamban használhatja fel.
- Kellő figyelmet kell fordítania a kölcsönzött munkavállaló biztonságára és egészségére.
A munkáltatói jogok az alábbi példákon keresztül oszlanak meg:
- Munkavégzési utasítások: A kölcsönbevevő vállalkozás meghatározhatja, hogy a kölcsönzött munkavállaló milyen munkát végezzen, milyen időpontokban, és milyen helyszínen dolgozzon.
- Ellenőrzés és irányítás: A kölcsönvevő vállalkozás felügyeli a kölcsönzött munkavállaló munkavégzését, és jogosult utasításokat adni neki a munka módjával kapcsolatban.
- Munkakörnyezet biztosítása: A kölcsönbevevő vállalkozásnak kell gondoskodnia a megfelelő munkakörnyezetről, beleértve az eszközöket, védőfelszereléseket és a munkavédelmi szabályok betartását.
- Munkaidő és bérezés: A kölcsönvevő vállalkozás határozza meg a kölcsönzött munkavállaló munkaidőkeretét és bérezését.
- Juttatások és előnyök: A kölcsönbevevő vállalkozás felel a kölcsönzött munkavállaló részére járó juttatások és egyéb munkáltatói előnyök biztosításáért.
Fontos megjegyezni, hogy a munkaerő kölcsönzés során mindkét félnek együtt kell működnie a jogszabályok és a szerződési feltételek betartása érdekében. A munkáltatói jogok és kötelezettségek pontos részletei a specifikus esetektől és a hatályos jogszabályoktól függnek. Javasolt jogi szakértő tanácsát kérni, hogy a konkrét helyzetben pontos és naprakész információkat kaphassunk.”
Eddig Jogtudor úr értekezése, és most következzen a könyörtelen kritika.
Géza helyesen állapította meg, hogy a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval áll munkaviszonyban, így a munkaszerződést a kölcsönbeadó köti meg a munkavállalóval. Ebből következően a megszüntetésre szintén csak a kölcsönbeadó lesz jogosult.
A munkaerő kölcsönzés egyébiránt jogilag így néz ki:
1) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő köt egymással egy polgárjogi szerződést (munkaerő kölcsönzési szerződés), amiben megállapodnak a kölcsönzési feltételekről és persze a kölcsönbeadónak fizetendő díjról.
2) A kölcsönbeadó munkaszerződést köt a munkavállalóval.
3) A kölcsönvevő és a munkavállaló között nincs szerződés, de a munkáltatói jogok egy részét a kölcsönvevő gyakorolja.
A „munkaszerződés vezetése” fogalom alatt nem tudni, mire gondolt a költő. Lehet Kazinczy szelleme szállta meg?
Szintén helyes megállapítás, hogy munkavállaló megfelelő képzettségéről a kölcsönbeadónak kell gondoskodni. Az Mt. nem szabályozza kifejezetten, de a Ptk-ból értelemszerűen következik. Minden szerződést úgy kell teljesíteni, hogy alkalmas legyen az adott célra. Ha a kert végi Tropicariumhoz kölcsönözni akarok egy márványos zsibbasztó rája gondozót és kapok helyette egy kőművest, akkor könnyen belátható, hogy a kölcsönbeadó nem teljesített megfelelően és a ráják éhen halnak. A kölcsönbeadónak ellenben kinéz egy csinos kis kártérítési per, a rája nem olcsó mulatság.
Tárgyi tévedés, hogy a megfelelő munkakörülményeket és védőeszközöket a kölcsönbeadónak kellene biztosítani. Ezek bizony a kölcsönvevő feladatai olyannyira, hogy még közös megállapodással sem lehet eltérni tőle. Az Mt. viszonylag rugalmasan engedi szabályozni a munkaerőkölcsönzési szerződést, de ettől pont nem lehet eltérni.
Némileg érdekes, hogy Géza a munkáltató jogok résznél ellentmond magának, mivel itt már a munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket a kölcsönvevőhöz rendeli, hozzáteszem helyesen.
A kölcsönvevő általi bérfizetés szintén komoly tévedés. A munkavállalók munkabérének, és a jogszabályok által előírt járulékok, táppénz, stb. levonása/megfizetése a kölcsönbeadó kötelessége. Ez teljesen logikus így, hiszen – mint fentebb láttuk – a munkaszerződés a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre.
A munkabérem kívüli juttatásoknál is van egy kis pontatlanság. Ezen juttatások nyújtása a felek megállapodásának kérdése, a törvény nem rendeli egyértelműen a kölcsönvevőhöz, a kölcsönbeadó is fizetheti.
Összességében Géza tudását egyelőre ahhoz az egyetemistáéhoz lehet hasonlítani, aki kedden reggel magához tért a hétfői tanszéki értekezlet után és észlelte, hogy szerdán mennie kellene munkajogból vizsgázni, amire természetesen egy szót sem tanult a félév során. Kedden fejest ugrott az Mt-be, majd szerdán produkált valamit. Homályos emlékek vannak, néha fel-feldereng valami világosság is, de összességében elég szürke köd honol a tájon. Ha megengedő a vizsgáztató, akkor egy kettest azért adhat Gézának. Tudvalevő, hogy Géza meglehetősen tanulékony, így nem kizárt, hogy a jövőben érdemes lesz hozzá fordulni jogi tanácsért (a szakvizsgát lehet ötösre fogja letenni), addig azonban jobban jár a kedves jogkereső közönség, ha szerény személyemet részesíti előnyben.